Tudtad, hogy testtartásod, vagy arckifejezésed apróbb megváltoztatásával is jelentős hatást tudsz gyakorolni saját hangulatodra, vagy akár a tested vegetatív, illetve hormonális rendszerére? Következzen hát néhány elképesztően érdekes kutatás és saját tapasztalat arra vonatkozóan, hogy testbeszédünk, arckifejezésünk milyen hatást gyakorol ránk, illetve környezetünkre. Hiszen nem csak a lélek van hatással a testre, de a test is hat a lélekre, és ezt a tudást akár saját javunkra is felhasználhatjuk.
Keep smiling
Elképzelhető, hogy magyar kultúránkban ettől a kifejezéstől kissé borsódzik a hátunk, de én azt mondom, lehet, hogy érdemes kulturális ellenérzésünket kissé félre tenni, ha derűsebbek szeretnénk lenni, hiszen kutatások bizonyítják, hogy ami kint az arcon történik, az komolyan mozgósítja belső lelki állapotunkat is. Egy kísérletben például mosolygó, illetve morcosan néző személyek illatok kellemességéről döntöttek. Mondanom sem kell, hogy a mosolygó emberek kellemesebbnek ítélték meg ugyanazokat az illatokat, mint a homlokukat ráncoló társaik. Egy másik kutatásban rajzfilmek mulatságosságát ítélték meg vizsgálati személyek, akiknek egy csoportja filmnézés közben ceruzát tartott az ajkai között, ezzel erőltetett mosolyra kényszerítve arcizmait. Akármilyen hihetetlen, de mulatságosabbnak ítélték meg a filmeket azok, akik ceruzával a szájukban, erőltetett mosollyal az arcukon voltak kénytelenek végig nézni az adott rajzfilmet. Ekman a világhírű mimika kutató pedig azt bizonyította vizsgálataival, hogy a mosolyra felkért vizsgálati személyek szervezetében mintegy fél percen belül kimutathatóak mindazok az élettani változások, melyek a jókedv, a vidámság, illetve a derűs lelkiállapotra jellemzőek.
Amit az alfa hímektől tanulhatunk
Etológiai megfigyelésekből tudjuk, hogy a főemlősöknél nagy hatalommal bíró alfa hímeknek magasabb a dominanciahormon, vagyis a tesztoszteron szintje és alacsony a stresszhormoné (kortizol). Tudjuk azt is, hogyha a főemlősök hiererchiájában változás következik be, például egy másik hím kerül alfa pozícióba, és veszi át az irányítást, akkor néhány napon belül jelentősen felszökik a tesztoszteronszintje, a kortizolé pedig lecsökken. No de mi a helyzet az alfák testbeszédével? Nem csak az állatvilágban, de az emberek esetében is, amikor erősnek, rátermettnek, dominánsnak érezzük magunkat, akkor a testtartásunk is kinyílik, kihúzzuk magunkat, valahogy így:
Amikor pedig gyengének, akkor összehúzzuk, becsukjuk magunkat:
Mindezt a tudást felhasználva egy nagyon érdekes kutatást végeztek a Berkeley Egyetemen, ahol is, arra kérték vizsgálati személyek egy csoportját, hogy két percre vegyék fel a nagy hatalmú pozíciókat, míg egy másik csoportot a gyenge pozíciók felvételére utasítottak. Az eredmények elképesztőek, ugyanis mindössze két perc hatalmi pózolás után mintegy 20 % növekedést tapasztaltak a tesztoszteron terén, és 25% csökkenést a kortizol szintben. Míg a gyenge pozíciókat felvevők tesztoszteronja 10% csökkenést, kortizolja pedig 15 % növekedést mutatott.
No de milyenek is az Alfák?
Talán elsőre azt gondolnánk agresszívek, de ez egyáltalán nincs így, ugyanis az igazi ”nagy hatalommal bíró” személyek nagyon is képesek figyelembe venni mások érzéseit és álláspontját, mindemellett magabiztosak és optimisták, kockázatvállalók, és hajlamosabbak az elvont gondolkodásra, ráadásul a stresszel is könnyebben megküzdenek. A kutatásokból pedig úgy tűnik, mindössze néhány perc hatalmi pózolással magunk is közelebb kerülünk ahhoz, hogy mindezeket a tulajdonságokat birtokoljuk. Túl szép, hogy igaz legyen? Nos, egyáltalán nem! A vizsgálatokat ugyanis tovább folytatták. Ezúttal a laborba behívott emberek egyik csoportjával megint két percig hatalmi pózokat, egy másik csoporttal pedig hatalom nélküli testtartást csináltattak, majd mindkét csoportnak végig kellett szenvednie egy stresszes állásinterjút. Az interjúk végén független bírák döntöttek arról kit vennének föl, tehát ők nem tudták ki milyen pózt csinált az állásinterjú előtt. Nos a bírák egyértelműen a hatalompózos embereket szerették volna felvenni, és összességében sokkal pozitívabbnak ítélték meg őket, ráadásul a kutatók a felvételi beszélgetések részletes elemzése után arra jutottak, hogy a döntéseknek nem volt köze a beszélgetés tartalmához, vagy az iskolai végzettséghez.
Nem csak a kutatások, a saját pszichológusi tapasztalatom is azt mutatja, hogy nagy változásokat tud bennünk elindítani testtartásunk, testbeszédünk tudatos megváltoztatása. Gyakran látom, milyen jó antidepresszánsként hat, amikor valaki kihúzza magát, kinyitja a hátát, leengedi a vállait, a fejét pedig beemeli a gerince vonalába. Előfordul, hogy amikor egy-egy konzultáció alkalmával egy kliens megfogalmaz valamilyen önismereti célt, vagy vágyott tulajdonságot, és nyitott rá, akkor megkérem, hogy csinálja meg mindezt egy mozdulatban. Lenyűgöző látni, hogy ennek a mozdulatnak a megalkotása, átélése milyen óriási segítség neki céljai elérésében.
Annak ellenére, hogy igen szkeptikus vagyok az instant életjavító trükkökkel szemben, mindezek alapján mégis úgy látom, hogy testbeszédünk, mimikánk tudatos megváltoztatása valóban gyors és hatékony segítség, ha derűsebbé, sikeresebbé, örömtelibbé szeretnénk válni.
